2008. április 8., kedd
Jó tett cserébe jót várj!
Meg kell menteni a világot!!!
Nagyon boldog vagyok, hogy valamivel több,mint két éve beléptem a Rotaract-ba. Minden egy mozizással kezdődött, amikor Dohi barátom nem jött el. Árpival ketten néztünk meg valamit 2006 elején, és akkor mesélt nekem erről a Rotaract-ról. Eleinte leginkább az fogott meg, amikor Amerikába jutott ki a Rotaract segítségével egy szakmai gyakorlat erejéig.
Hú, gondoltam magamban, egy tök jó utazási iroda szerű valami, és még jótékonykodunk is...
Ma már, egy országos és egy klubszíntű tisztséggel magam után egy picit máshogy viszonyulok a Rotaract-hoz.
Egy nagyon sokoldalú dologról van szó, és mindenki mást-mást vesz ki magának a lehetőségek tárházából.
Van, aki az R-betűs kitűzőjét díszként használja az öltönyén amikor társaságba megy,mivel az milyen jól mutat és az embernek társadalmi elismertsége lesz tőle. Van, aki minden héten részt vesz egy service project-en, és például ellátogat minden héten egy kórházba, ahol segít ápolni az idősöket és a fiatalokat ( pl. a Szingapúriak).
Van, akit meetingen nem látni, viszont minden konferencián ott van.
És vannak, akiket barátaimnak nevezek, és akik legalább úgy azonosulnak ennek a szervezetnek a szellemiségével, mint jómagam.
Meetingre is jár, service project-et is szervez, részt is vesz rajta, ki is megy nemzetközi konferenciára, hordja is a kitűzőjét ( nem csak azért,mert más azt látja, hanem mert meg van győződve attól, hogy tényleg a közösség része) .
De főleg felemelő, boldog pillanatokkal tölti el, amikor jót tehet másoknak.
Annyi mindent kaptam ettől a klubtól, a Budapest City Klubtól: Barátokat, egy párkapcsolatot, felejthetetlen pillanatokat kül-és-belföldön egyaránt valamint egy globális, optimista és törekvő szemléletmódot, ami el fog kísérni életem útján.
Ideje gyarapítani az emlékalbumomat egy újabb bejegyzéssel:
Ma például elautókáztam Üllőre a Nagycsaládosok Országos Egyesületéhez, akiknek több tucat zsáknyi használt ruhát vittem a Rotaract nevében.
Alig gyorsult már a sportkipufogós Vectram, annyi zsák volt benne. Még az anyós ülés is tele volt pakolva ruhával. Annyira boldog lettem, amikor láttam, hogy milyen kis tettekkel milyen sokat tudunk tenni másokért.
Nem is vártam volna semmit cserében, de kaptunk a klub nevében 2 tálca Danone Activa joghurtot. Igaz, tegnapi szavatossággal, de attól meg öcsémmel keményen pusztítjuk a joghurtokat itthon.
Holnap a poker bajnoksagon jol fog majd jönni! Ha addig nem kapok joghurt mérgezést...
Peace out!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése