Túlélőcsomag kinai módra

Sziasztok!

Már nem is emlékszem, mikor voltam utoljára beteg. Nagyon hülye érzés itt feküdni az ágyban lázzál, úgy hogy naponta 1 nagy csomag zsepit elhasználok. Ráadásul az emésztésem sincs teljesen rendben. Mindezt annak ellenére, hogy se nem ittam, se nem buliztam mostanában. Lehet, hogy csak kijöttek rajtam a kevés alvás és a megváltozott környezet hatásai.
Viszont harcolni kell! Ha már egyik nagymamám sincs itt, hogy marhahúslevest főzzön nekem, elmentem egy patikába és az Ipod-omon lévő szótárral elmondtam, hogy beteg vagyok, és hogy adjanak valamit náthára és fejfájásra.

Ez a "túlélő csomagom" :



Balról jobbra: 1 nagy üveg szója tej (mivel a bocikra most haragszunk)
Alatta egy kimondhatatlan nevű és kétes összetételű gyógyszer, ami állitólag jó a náthára.
Jobbra tőle egy finom Hustensaft (torokfájáscsillapitó akármi, szép piros üvegben) Még jobbra tőle sokaknak ismerős terméket láthani: Bayer Aspirin plusz C. De persze ezt is kinai piacra szánták, szóval érdekes csomagolása van. És a legfontosabb: a reggeli Kellog's om, ami talán az egyetlen normális táplálékom itt. Amúgy ez is olyan, mint Szingapúrban. Koreai import termék, és 1 doboz annyiba kerül, mint 3 komplett ebéd a menzán. És még hozzáa szójatej... Úgy érzem magam, mint ha kaviárt reggeliznék nagy kanállal :p

Peace out :D

Nincs tej, nátha van :(

Kitört kinában a tejbotrány...
Elképesztő, hogy a nagynénimtől - aki magyarországon él- tudtam meg, hogy nem szabad tejet inni kinában. Először mit sem törődtem az információval, szépen minden reggel megittam fél liter tejet a kellog's -om mellé. Azonban amikor már a csapból is az folyt itt, hogy szinte az ország összes forgalomban lévő tejében melamin-t találtak, akkor már nem izlett annyira a reggelim. Le persze csak akkor mondtam róla, amikor már a koliban nem lehetett kapni tejet. Szuper okos voltam... Szerencsére ázsiában lehet kapni olcsón szójatejet, amit személy szerint jobban is szeretek, mint a tehén-juice-ot, csak ahoz el kell biciklizni egy másik boltba, ami ca 5 percre van a kolitól. És ha az ember már megszokta, hogy a koliban bent van egy olyan vegyesbolt, ami minden kisebb igényt kielégit, akkor 5 perc oda- 5 perc vissza sok idő :p
Mára sikerült benáthásodnom. Biztos a tegnapi kosárbajnokság miatt, ahol a tűzpiros " China Number 1" -os felsőmben feszitettem. És megint rá kellett jönnöm, hogy nem igazán vagyok jó csapatjátékos, mivel nem feltétlenül én voltam az a személy, aki a csapatot sikerhez vezette.
Valószinüleg a magas pára/szmog kombinációtól betegedtem meg, de egy jó nagy korty Unicum, sok kis korty méz, 1 nagy csésze zöld tea és sok csoki majd csak kiránt ebből a kis átmeneti gyengeségből.
Megyek is aludni, igy este fél 9 kor... Peace out...

:(

:)

Kinai Állam Ösztöndijas hallgatóknak szervezett városnézés

Sziasztok!!

Ezáltal nagyon szépen meg szeretném köszönni a Kinai Népköztársaság adófizető állampolgárainak, hogy hozzájárulnak az nyelvtanulásomhoz!

Szerdán volt egy ünnepélyes megnyitó egy szép előadóban, ahol 63 országból összesen 98 hallgató volt jelen. Kicsit olyan volt, mint az Ensz egyik ülése, csak fiatalabbak voltak a résztvevők.
Kaptam egy szép zöld bankkártyát, amire szépen pontosan minden hónap 3. napján fogják utalni az ösztöndijamat, szóval happyness-sunshine van :D

Szerveztek szombatra egy városnézőtúrát nekünk ösztöndijasoknak. Isaac, a legendás afrikai harcosunk persze belógott a túrára. Ő nem ösztöndijjal van itt, hanem a szülei fizetik a tanulását-azonban ez nem gátolta abban, hogy velünk jöjjön 1 napra.

Első állomás a Shanghai Science and Technology Museum volt. Ha 10 évvel fiatalabb lennék, teljesen megőrültem volna ezért a helyért: Űrrakéta modellek a 3 nagy űrhatalomtól ( USA, USSR, CHINA),

4 dimenzionális mozi (olyan mozi, amiben enyhén hátradőlve ülünk 1 székben és a fejünk fölé vetitik 3D-ben egy gömbalakú képernyűre a filmet. Láttunk táncoló robotokat, amelyeket általában autók összeszereléséhez használnak. Az autó, amiről szó van, egy VW Santana, ami a kinai és a Shanghai-i autógyártás ikonja. Mai napig a legtöbbet kinában gyártott autó, és ezzel az autóval indult meg az autógyártás ebben az országban, amely mára a 2. helyen van a legyártott autók száma szerint.

Rengeteg érdekes dolgokat láttam, és a legjobb a múzeumban az volt, hogy sok mindent ki is lehetett próbálni. Többek között egy űrhajósoknak terveztett "forgószéket" - aki tud rá jobb kifejezést, kérem javitson ki. 360 fokban forgatnak egy székhez kötve, hogy megnézzék elszédülünk-e.

Szerencsére a péntek esti iszogatás nem volta annyira vészes, hogy ez felkavarja a gyomromat, szóval ezt még megúsztam szárazon.
Ca 2 órát töltöttünk ebben a múzeumban, és ámultunk-bámultunk.

Ime a csapat: Sok sok Ázsiai, de vannak köztünk európaiak, Afrikaiak és Amerikaiak is.
Éles szemű blogolvasók észrevesznak a kép bal felső sarkában 3 uriembert. 2 fehér pólóban van, 1 meg pirosban-félig kilóg a képből. Ők az Észak-Koreai delegáció tagjai, akik nem nagyon akartak a képen lenni. Korán volt még, de ez a nap végére megváltozott.

A második állomásunk Lujiazui városrész volt Pudongban, ami közel van az Oriental Pearl Tv and Radio Towerhez, ami sok év óta Shanghai jelképe.

Ca 420m magas toronyról van szó, ami kivilágitva úgy néz ki, mint egy nagy csillogó karácsonyfa. Mielőtt felmentünk volna a toronyra, kisétáltunk a Huang Pu folyó keleti partjához (Pu Dong városrész azt jelenti hogy Pu -folyótól Dong-keletre), ami közvetlenül a The Bund-ra néz.

Itt állnak mai napig a régi Shanghai jellegzetes épületei, mint például a HSBC (The Hong Kong and Shanghai Banking Corporation) vagy a Shenzhen Development Bank Shanghai-i központjai.

Amint ránkesteledett, fel is mentünk az Oriental Pearl torony középső gömbjére, ami ca 260 m-rel helyezkedik el a tengerszint felett. Gyönyörű lilátás nyil innen a felhőkarcolókra - ezen a képen balról jobbra:

Bank Of China Building, Shanghai World Financial Centre, Jin Mao Building.
Elképesztő, hogy 15 éve itt még rizsföldek voltak, mára meg a világ legmagasabb épületei törnek az ég felé.
Az alábbi felvétel a The Bund sugárút éjszaka, Pu Xi városrészben ( Pu folyótól Nyugatra)

Az Észak-Koreai barátaimra visszatérve meg: Estére egész jól feloldódtak a csapatban! Angolul persze koncepcionálisan nem beszéltek, de amit tudtam kinaiul mondani nekik, arra vidáman válaszoltak, és még néha 1 nevetést is ki tudtam csalni belőlük.

Nem akartam azonban nagyon háborgatni őket, mert köztudott, hogy egymás spiclijei, és igen nagy problémákba kerülhetnek a családjaik, ha itt külföldön nem úgy viselkednek, ahogy azt a kormányuk elvárja. Nehéz lesz nekik visszamenni az országukba, ahol éhinség, terror, elképzelhetetlen nyomor és elnyomás várja őket megint. De remélem kihasználják az itt tartózkodásuk minden percét.


Csináltam néhány képet az Oriental Pearl-ről, remélem nektek is tetszenek majd!
Ez leginkább egy felszálló űrrakétára emlékeztet. A felhő mellette a tüzijátéktól származik, ami minden este van Pudong-ban. Itt kinában mindig van valamit ünnepelni!!

Sok kellemes emlékkel búcsúzom tőletek, megyek vissza karaktereket tanulni!

Peace out!!

Néhány fura dolog innen KÍnából

Amikor azt hittem, Szingapúr egy igazán nemzetközi hely, nem tudtam még, mi vár rám itt...

Elképesztően sokszÍnű társaság alakult ki, és olyan nemzet fiával-lányával beszélgetek, lógok, eszem, iszom, kondizom, friszbizek, akikkel még az életemben nem találkoztam.

Van például Isaac Whyee, aki egy Libériai srác. Az apja az egyik legfontosabb szenátor libériában, és véleménye szerint Afrikában nem lehet máshogy pénzhez jutni, mint politikával. Vannak ezen felül még ismerőseim Burundi-ból, Ethiópiából, Nigériából, találkoztam egy Zöld Foki Szigetek-i csajjal - aki Isaac-kel jár mostanában. 3 napja jöttek össze, és első éjszaka már a csajszinál aludt Isaac. Megvallása szerint " we in AAfrica don't like to date for so long"
Mögötte a képen Leon-látható. Félig Taiwan-i, félig Ausztrál srác, akivel akkor lettem nagyon jóban, amikor egy buliból hazatámogattam, mert elvesztette néhány órára a tudatát. Vele voltam Hangzhou-ban is.
Vacsoráztam 2 sráccal a Bahamákról, akik feldúltak, mert nem megy már annyira az offshore cégek üzemeltetése a szigetükön.

Rettentően sok Kazah csaj(igen, eddig csak csajjal taliztam, a srácokat otthon hagyhatták) van itt, akik most érettségiztek (1990-es évjárat, juj...) és ide jöttek kinait tanulni. Mi mást tennének rögtön gimi után? Amint szóba jön a Borat, annyira nem lesz jó kedvük... Ők segitettek ma nekem megszerezni az egészségügyi papÍromat, amire nem sokára kitérek.

Amcsik persze nem hiányozhatnak, de most egy 60 fős delegáció érkezett a University of California különböző egységeiről. Nagyon sok közülök ABC (American born Chinese) akik szülei valaha KÍna bizonyos részeiről emigráltak a nagy USA-ba, és most visszaküldik a gyerekeiket kinaba, hogy tanuljanak meg rendesen kinaiul irni-olvasni-akcentus nélkül beszélni.
Velük vacsiztam első este, amikor lepottyantam a gépről.

Americas también está representado!
Első este megismerkedtem sok sok Mexikóival, többek között Leonardo-val, aki az amcsis képen középen van. Kolumbiábol is vannak itt és sok kedves Fülöpp Szigeteki haverom van.

De ez még mind semmi...

A Fudan Egyetemen tanul 4 (négy) ÉSZAK-KOREAI DIÁK....
Ez sajnos nem az egyik hallgató képe, hanem Kim Dzsong IL diktátor(akarom mondani, nagy vezér) képe.

Az egyik srácot láttam már, Isaac csoporttársa. Nagyon fura egy srác, mindenki szerint "Asshole"... HM...Egy vörös póló volt rajta, fekete naci és fekete csillogó műbőr cipő. Mondhatni SUKÁÁÁÁÁÁR-nak, de a legjobb az volt, hogy egy Kim Dzsong Il-es kitűző volt rajta, amit az istenért sem akart kölcsönadni... Majd holnap megint megpróbálom, hátha sikerül...
4 en vannak, és az ajtójukon egy kis zászló van... Bekopogok holnap 1 üveg sörrel és megpróbálok valamit beszélgetni velük. És az egyiknek dél-koreai szobatársa van... :D :D :D :D WOW, ez teljesen lehengerelt.

Emellett teljesen eltörpül, hogy Dan, az Izraeli szobatársam épp egy Iráni sráccal vacsizik és együtt buliznak.

Spread the love, gyerekek, One World One Dream!

Peace out

Hangzhou-i hétvége - irány a természet!

Elegem volt... Minden este 1-2 ig fent voltam, tanultam szünet nélkül a kinai karaktereket, lemondtam minden bulit és néhányan már nem is akartak velem szóba állni, mert nem is nagyon ittam... Na jó, a végén bedőltem, és megittam a srácokkal péntek este 1 Tsingtao sört, ami itt a helyi kedvenc.
De tudtam, hogy ez igy nem mehet tovább, szóval változtatni kellett!
Felkaptam a srácokat és a csajokat és elmentünk Hangzhou(ejtsd Hángdzsó)-ba a hétvégére

A csajokat (Lizelle, Kirby és Charlotte) ebbe a riksába gyömöszöltük be amig a metróhoz nem értünk, ami elvitt a pályaudvarhoz.


A vonaton beszéltem Shanghai-i egyetemistákkal, és szóba került Hangzhou..." Igen, hangzhou egy szép kis város, van benne 1 szép tó, mi is oda megyünk" Nos ebben a kisvárosban 6,5 millióan élnek, de kinai viszonylatokban tényleg kis város, mivel Shanghai-ban 17 millióan laknak...

Szóval vonattal mentünk... A Shanghai-i Déli pályaudvarról indult a vonatunk. Ez a pályaudvad különbb volt mint sok reptér, ahol voltam. A trükk: fent van a váróterem, és lent vannak a vonatok. Szóval nem lehet csövelni a sinek mellett, hanem kényelmesen fent székeken ültünk, amig mozgólépcsővel le nem mentünk a vonathoz.

Az első vonatot lekéstük, de teljes mértékben beszámitották a vonatjegyünket egy új jegy árába. Igy sem került többe a 200 km-es út 1000 forintba, high speed vonaton alvó kocsiban - mert már csak erre volt jegy.

Picit szűk volt, de olvasgattam, beszélgettem kinaiul a vonaton, szóval gyorsan telt az idő.

Megérkezve Hangzhou-ba, Kina legnépszerűbb üdülővárosába érkeztünk a csapattal. A város fő látnivalója a West Lake, Xi Hu, hogy kinaiul mondják. Kinaban 36 ilyen elnevezésű tó van, és ez egyfajta minősités azokra a tavakra, amelyek körül vannak véve hegyekkel és pagodákkal.
Ezen felül nem túl magas hegyek veszik körül ezt a mesés várost és itt található a kinai teatermelés központja is.

A tó viszont gyönyörű volt. Némelyik pagoda (többek között a hosszúkás is) több, mint 1000 éve ott áll a tó mellett- néhány felújitás után természetesen.


A hostel, ahol laktunk, külön emelt a hely hangulatán. Nem is lehetne megmondani kivülről, hogy egy hostelről van szó. Úgy néz ki mint minden más családi ház a környéken. A tujal egy enyhén részeges Pekingi szinész volt, aki többek között elfejeltette elolvasni az email-eit 3 napja, szóval a 6 fős szobánkat kiadta összesen 18 embernek. De: First come First Served alapon elfoglaltuk a szóbákat, és a többieknek sajnos nem volt ekkora szerencséjük... De nem volt semmi baj,mert egy csomó helyi, kinai barátját átinvitálta szombat estére, és velük házibuliztunk a szállodában. Nem voltam még olyan szállodában, ahol ingyen adták a kaját meg a piát... :D Only in China, ugyebár!


Elérkeztünk a tóhoz, és itt egy kicsit a képeket fogom hagyni szóhoz jutni. Meseszép volt, annak ellenére, hogy esett az eső egész végig. Ugyebár szubtrópusi időjárás jellemzi kina ezen táját, szóval ez nem meglepő.

Felsétáltunk a tó mellett lévő "hegyeskére", ami kb egy Gellért hegyni táv volt. Ott egy régi, hagyományos kinai kertbe csöppentünk, tele szoborral és kis stupával és szoborral
Egy érdekes benyomásom volt arról, milyen lehetett a régi kiná uralkodó rétegének lakhelye/teázóhelye. Teát ugyanis a Qing dinasztia ideéig csak a császárok és a szerzetesek ihattak!

Ahogy beesteledett, csináltam néhány éjszakai képet a tóról. Aki egy kicsit ismer, tudja mennyire oda vagyok az éjszakai fényképekért.



Ime a csapatunk: Robi, Leon(aus), Kirby(USA),Charlotte(aus), Lizelle(USA-MX), Gastón(MX)

Másnap elmentünk a teamúzeumba, ahol mély beletekintést nyertünk a kinai teakészités mesterségébe. Némely teát 2 órán át kell elkésziteni, és a világ tea termelésének 70%-a kinából származik. Csak néhány érdekes adat erről a helyről.


Hazafelé már a kinai vonattechnológia 2. leggyorsabb vonatjával mentünk, a CRH vonattal. Ez első generációs gyorsvonatt,amelynek csúcssebessége 200 km/h körül van. Nem is rossz, ha azt nézzük, hogy egy 3. világbeli fejlődő országban vagyunk. Ez a vonat jóval 1 km-nél is hosszabb volt, alig láttam a végét az egyik végétől.


Szuper hétvégém volt, és szokásom szerint a pályaudvaron, a vonaton, és otthon a szobámban megint kinai karaktereket irkáltam szorgalmasan...

Peace haza!

Éjszakai őrjárat

Hazafelé sétálva a legközelebbi Burger King-től tegnap este észrevettem egy kinai sajátosságot:

Éjjel-nappal épitkeznek. Este 10 kor nekiálltak betonozni az egyetemi campuszon, ahol ismét egy új épületet húznak fel.

Eljött az épitészvezető is,és egy pillanatra megállt az amúgy nagyon szorgalmasan végzett munka. Akkor sikerült elkapnom ezt az uriembert, akit nevezzünk nyugodtan "Wang"-nak. Jelképe annak a szorgalmas, dolgos népnek, amely azokat az óriási épitészeti csodákat képes volt a földből a magasba emelni.
Itt 3 műszakban, napi 24 órában megy az épitkezés. Minden más nem is lenne gazdaságos, mivel a munkaerő viszonylag olcsó, és minden nap, amivel csúszik az átadás, bevételkiesés az épitő vállalatnak.

A végén aztán valami olyasmi lesz belőle, mint a koli, amiben lakom. Lehet, hogy nem 23 emeletes épitmény, de azért ez sem mondható kis kuckónak.


Megyek vissza kinait tanulni...

Peace out

Nem szeretem a pofonokat...

Lehet, hogy túlvállaltam magam ezzel a kurzussal...Éjszaka egyig készültem erre a napra, és még mindig ott tartottam, hogy a tanár enyhén szólva kinevetette a tudásomat... Nem volt túl kellemes érzés az osztály bohóca lenni, még akkor is, ha csak 20 másodpercre.

Egy pillanatig eljátszottam a gondolattal, hogy visszamegyek A csoportba, akik 0-ról kezdik a kinait. Szépen lassan elkezdeném előlről, az az első néhány hétben biztosan unatkoznék, nem mondanának sok újat, lenne sok időm bulizni, csajozni, haverkodni, sportolni, és nem gebednék bele a tanulásba sem. Október végére végigvenném az alapokat és utána feljebb mennék a B csoportba.

Azonban nem ezért jöttem ide. Ha már otthon is az estéimet Lin-nél töltöttem kinai tanulással, és itt is éjszakákon át tanulok, akkor nem fogok visszamenni dedóba. Az ilyesfajta regressziv döntéseknek általában nincs jó döntése. Körül lennék véve 18 évesekkel, akik most érettségiztek és most kezdik a kÍnait.

"Nem", mondtam magamban... Elindultam egy úton, és annak ellenére, hogy az elején igen rögös (de azért van valamilyen fajta út alattam) ez az út, egy idő után már egyre kevesebb rög kerül elém és gördülésmentesen fogok tudni rajta gurulni. Csak találnék már végre egy rendes konditermet, hogy le tudjam vezetni ezt a napi 8-10 óra tanulást...

.........................................................................................................................................................................

Heaven 2 hell...

Elérkeztem a fekete leveshez...

Amilyen jól kezdődött a kinai utam , annyira éles fordulatot vett a sorsom ma reggel...
Mig múlt héten sikerült megdönteni a bulizási rekordomat- 4 buli 1 hét alatt, ma reggel tudatosult bennem, hogy egy darabig most nem lesz buli, késői fennmaradás szórakozás céljából.

Elkezdődött az oktatás.
B csoportba kerültem, ami azt jelenti, hogy nem kell " Ni Hao Ma"-val kezdenem. Viszont feltételezik, hogy már legalább 400 karaktert tudok. Ami enyhe túlzás, mivel Szingapúrban csupán 200-at adtak le, Lin-nel való tanulás annyira nem volt hatékony és önszántamból nem tudtam kitalálni, mely karaktereket kéne tudnom.
Szóval most ülök szépen az osztályteremben mint a sült hal és hallgatom a tanárt, aki persze csak kinaiul beszél, és próbálom követni az óra menetét. Mint egy szűz lány, aki orgiára készül első alkalommal. Nagyon gyorsan bele kell jönnöm,mert itt nem igazán várnak a "későkre". Október végéig 600 karakterrel fog bővülni a buksim, szóval újságot már fogok tudni nagyjából olvasni. Na jó, ha azt nem is, de legalább a legfontosabb dolgokat ki fogom tudni szűrni a szövegből. Nincs mese, nicns visszaút - 0 ról nem vagyok hajlandó elkezdeni a kinait...Szóval ez a néhány hónap most intenziv nyelvtanulás lesz a javából. Reméljük, használ majd valamit.

Most is éjszaka f12 van, és még mindig kinait tanulok. Viszont vettem magamnak 1 szék kis kék asztali lámpát, ami megakadályozza, hogy kifollyon a szemem :D Nagyon drága volt, 28 yuan, 2,8 eur, 700 forint :D

Peace out, és szurkoljatok, hogy túléljem ezt az időszakot...

The journey continues...

Sziasztok!

Lassan, de biztosan belélem magam ide Shanghaiba... Fura egy hely, mert annak ellenére, hogy 2x annyi ember él itt, mint kis hazánkban, sokkal jobb a közlekedés, mint Budapesten. Innen az egyetemtől 100 forintért elvisz egy riksás bácsi a metróhoz, amivel fel órán belül mindenhol ott vagyok a városban.

Ezen felül nem kevés olyan fő sugárút van itt, amelyen egyszerre 14-16 sáv halad párhuzamosan. Sok ember-sok autó-kevés dugó. Azonban itt az igazi diákok nem autóval közlekedednek, hanem biciklivel!

Én is vettem magamnak egyet, úgy hivom, hogy "stealth bike", mivel amerikai láthatatlan repülőkre emlékeztet a szine.

Nagyon drága volt, majdnem 4000 forintnak megfelelő yuant (150) fizettem érte. Szóval mostantól már a kinai álmot élem. Bicikli-kismotor-autó-ház-multicég.... :D
Még egy 1000 kilóméteres út is az első lépéssel kezdődik. Gung Zi ( Konfúciusz)

Szóval elindultam felfedezni a campus-t és a környezetét. Többször halálközeli élményben részesültem, mert itt nincs olyan, hogy piros lámpa és hasonlók. Egy kisfurgon majdnem elcsapott egy kereszteződésen, és azóta óvatosabban megyek ki a kampuszról a cangámmal...
A suliról:

Amikor egy kinainak emlitem, hogy a Fudan-on tanulok, néhány másodpercig elhallgat... Utána vagy jön egy sztory arról, hogy egy ismerőse vagy rokona nem jutott be oda, vagy egy "wooooow"-val válaszol. Az országban 2. helyen van a rangsoron, és Shanghaiban a legjobb suli. Nem volt rossz választás ezek szerint.
43000 diák tanul itt, és a campusz ca 100 hektáron terül el Shanghai közepén
A campus sok helyen egy japán kertre emlékeztet. Máshol meg hagyományos kinai epiteszet talalkozik modern 21. századi stilusokkal.

Persze Mao vezér sem hiányozhat a campuszról... Ami alatta irodott, azt már eltávolitották... Itt is változnak az idők, és látni, hogy nap mint nap egyre messzebb kerülünk pekingtől... Minden értelemben.

Szerda este bementem a városba felhőkarcolókat fényképezni.

A legtöbb felhőkarcoló Shanghaiban Pudong városrészben van. Ki hitte volna, hogy 20 éve még a Huangpu folyó keleti oldalán rizsföldek voltak, és nem létezett 6 emeletnél magasabb épület. Mára ( 2008. szept. 7) a legjelentősebb épületek 500m körül vannak ( Shanghai World Financial Centre, a trapézformájú tetős épület). Olyan érzésem van, mintha a 20-as évekbeli New Yorkban lennék ( Gazdasági világválság előtti időszak). Csak egy irány van itt, és az nyilegyenesen felfelé mutat.

1 tipikus ázsiai utcakép...

Lassan zárom soraimat, mivel megint sikerült reggelig fentmaradni. Amint van 1 kis időm, irok megint...

Peace!

Welcome to Shanghai!

Sziasztok!

Bocsánat, hogy csak most jutok ahhoz, hogy irjak valamit a blogra. Eddig sokmidnennel voltam elfoglalva, többek között azzal, hogy levegőt vegyek a világ egyik legdinamikusabban fejlődő megavárosában, ami nem más, mint Shanghai!
Amint az ember megérkezik a Pudong International Airport-ra, rögtön elkapja a jövő szele. Nem csak, hogy itt van a világ első mágneses vonatja, amit Németországban fejlesztettek ki. Ott nem valósult meg a beruházás,mivel "gazdaságossági problémák" léptek fel. Itt azonban 423 km-mel száguldunk be a városba. Annyira rohamosan fejlődik, hogy a 2008 feb.-ban megjelent utikönyvben nincs még benne a város új jelképe, a Shanghai World Financial Centre, ami 500m-rel KÍna legmagasabb épülete( Hong Kong-ot beleértve) Évente átadnak 2 metróvonalat, ami nem kis teljesÍtmény. Gőzerővel készülnek a 2010-es Expo-ra, és addigra itt lesz a világ leghosszabb metróhálózata, ami 400 km metróvonalat jelent, megelőzve Londont, a jelenlegi éllovast.


Szerencsére nem voltam egyedül, mert Bi Quan várt a reptéren, aki nélkül nagyon nehéz lett volna bemenni az egyetemre és a kolihoz. Itt ugyanis senki sem beszél angolul. Ez nem baj, legalább fejlődik a kinaim.. És tényleg fejlődik, annak ellenére, hogy oktatás csak jövő héten kezdődik.

Megérkezve a koliba belecsöppentem az adminisztrációs procedurába. Elfoglalni a szobát, kicsomagolni, megvenni a legalapvetőbb kellékeket, stb, stb... De Singapore után már rutinnak tűnt az egész...

Egyik nagy különbség viszont, hogy most kétágyas szobába kerültem. Dan-nel, egy Izraeli sráccal fogok lakni az első félévben. Jól kijövünk, most legalább megtapasztalom, milyen egy azonos nemű emberrel lakni 1 szobában.

Nagyon tetszik a szoba, majd rakok fel képeket. Olyan,mint egy sok csillagos hotel. Van erkélyem, légkondim, telefonom, fürdőszoba-fürdőkád, parketta padló. Az épület maga 23 emelet magas, és a 8. emelettől már látni Pudong városrészt a felhőkarcolókkal.... 7. Emeleten vagyok. QQQQQQQQQQQQQQQRVA életbe...

Ezt is a koliból csináltam:



Első nap rögtön elmentem fodrászhoz, 300 forintért megmosták-levágták a hajam, ami szerintem rendben van. Nem volt egyszerű elmondani a srácnak, mit szeretnék, mivel nem nagyon tudtunk megegyezni egy nyelvben. De nem lett rossz a hajam...

Furán érzem magam... Néha az elájulás küszöbén vagyok látván az épÍtészeti csodákat, néha meg " been there ,done that, seen it all before" jár az eszemben...

Vasárnap este, miután kicsomagoltam és aludtam 1-et, lementem a 23 emeletes koli lobbyjába, és teljesen véletlenül beleütköztem egy csoport Mexikoi cserediákba, akikkel azóta jóban vagyok. " Sziasztok, Robi vagyok Magyarországról, egyedül vagyok és meg szeretnélek ismerni titeket"

- OK, jaj de jó, gyere velünk bulizni este, egy lánynak szülinapja van és utána party Richy's-ben. LOOOL. Jet lag-gel a fejemben irány a party :-D

Nagyon sok Amerikában élő kinaival találkoztam, aki "hazajött" rendesen megtanulni a nyelvet és kicsit beleszippantani az itteni kulturába.

Hétfő, Szeptember 1


Mivel előző este nem volt nálam fényképező (nagy hiba, won't happen again) ma elvittem a foto masinámat néhány kép erejéig. Wanda Plaza-hoz mentem Matthew-val, egy mindössze 17 éves francia sráccal. Nagyon jól kijövünk, olyan, mintha az öcsém Dábid lenne itt.

Wanda Plaza Shanghai egyik külvárosi shopping negyede. Ne legyetek mérgesek rám, de nem fogom minden egyes látványossághoz leÍrni, hogy mennyire elképesztő, mivel gyorsan elfogynának a jelzőim...

Előtte ettem 1 kis street food-ot, 1 eur-ért! Jó étvágyat :-D
Itt nagyon népszerű a young tou fu, ami nem más, mint 1 tésztaleves amiben mi választhatjuk meg, mit kérünk bele. Tofu-t, húsokat, polipot mint itt a képen, zöldségeket, stb.. A szakács ezeket megfőzi, rak bele házi száraz tésztát és sooooooooooook chilli-t. Eddig nincs még hasmenés, remélem nem is lesz... :D



Elintéztem a final registrationt, és megismerkedtem a kinai adminisztrációval... 5 "ablakos" ügyintézés volt, minden ablaknál kellett 1 aláirás, hogy "regisztráltam-e", befizettem-e a tandijat, tudok-e kinaiul, van-e egészségügyi papirom, stb, stb.. Az 5. ablaknál visszaküldtek a 4-es hez, h nincs rendben valami. De a 4-es aláirta, szóval ők sem tudták, mit kell csinálni... Kiderült, hogy a 3-as nem irta alá,és a 4-es a 3-as helyén irta alá... Szóval vissza az egész, és újból aláirták az egészet. Bürokrácia auf zai zhong wen! (kinaiul)

Este megint kötelező party volt, most Dan társaságával voltam a French Concession-ban, a volt francia kereskedő koncesszió területén kialakitott szórakozónegyed. Nagyon hasonlit Párizsra és Budapestre ez a városrész. Nem csoda, hisz Shanghai egyik leghiresebb épitésze magyar volt, Hudec László.
Lehet látni a társaság nózijain, honnan jöttünk valaha... :P

Kedd, Szeptember 2

Alvás sokáig, rohangálás a kampuszon. Gyönyörű kampuszunk van, sok helyen egy jól gondozott ázsiai kertre emlékeztet.

Itt van a világ legmagasabb kizárólag oktatásra használt épülete, a Guanghua Towers 光华楼 (2005), 140.5 meters high.
IMPRESSIVE...

Elintéztem a diákigazolványomat, vettem egy biciklit :D és lefeküdtem korán. Este bementem a Bund-hoz (ami a Pudong városrész-szel szemben van), és csináltam 1-2 képet a skyline-ról.

Lehet szavazni, mi a világ legszebb skyline-ja... A blogom korábbi bejegyzésein találhatóak a konkurrensek: Hong Kong és Szingapúr. Dubaiban sajnos rég nem voltam már, de Attila jó barátom beszámolójából kiindulva ott sem 1-2 emeletes családi házakat találunk.

Előtte még vacsoráztunk Dan-nel és Matthew-val, és ott találkoztam egy cukorfalat kinai kislánnyal. 3 év körül lehetett, és az üveg másik oldalán ült. Vicsorogtam neki az üvegen keresztül, és olyan aranyosan mosolygott, hogy muszáj itt emlitenem.

Folyt köv! Reggel negyed 4 van, megyek aludni!

Peace out!